A színész legújabb, valóságon alapuló filmje három eltűnt világítótorony őr történetét meséli el az 1900-as évek elejéről. A kérdés már csak az, mi állhat rejtélyes eltűnésük mögött?

Az eltűntek Kristoffer Nyholm rendezésében, Joe Bone és Celyn Jones forgatókönyve alapján a Flannan-szigeteki világítótorony rejtélyét meséli el nekünk egy nyomasztó thriller formájában. Az 1900-ban történt esetről a sziget elzártsága miatt valóban nem sokat tudni, épp ezért szolgált alapjául számos későbbi legendának. Voltak, akik misztikumot sejtettek a három férfi rejtélyes eltűnése mögött, míg mások sokkal egyszerűbb és emberibb okokat soroltak lehetőségként. Peter Maxwell Davies 1980-as operája, A világítótorony ötvözi a kettőt és az elnyomott bűntudatot misztifikálja, ami úgy örvénylik a kis sziget körül, akár a tenger hullámai.

Ez az ötlet egyébként nincs is messze a filmtől, melynek főszereplői épp csak megkezdik hat hetes száműzetésüket, vagyis hétköznapi munkájukat a világítótorony őreiként a mindössze három fős népességgel bíró szigeten. Aki valamilyen oknál fogva nem ismerné a világítótorony őrök munkáját, elvégre Magyarországon nincs túl sok tenger, az ebből a filmből remekül megismerheti. A készítők a sztori felépítése során ugyanis figyeltek arra, hogy az olyan hétköznapi dolgok, mint a főzés, az esti éneklés, amivel szórakoztatják magukat, vagy az imák épp akkora hangsúlyt kapjanak, mint a történet fő cselekményszála, maga a rejtély.

Vajon mi történhetett ezzel a három férfival 1900-ban? A hat hét alatt pontosan mikor és hogyan tűntek el? Valószínűleg sosem kapunk ezekre választ, a film azonban ad rá egy jó tippet, miközben anélkül okoz benned akkora feszültséget, hogy összeszorul a gyomrod, hogy észrevennéd. James (Gerard Butler), Thomas (Peter Mullan) és Donald (Connor Swindells) alig kezdik meg szolgálatukat, amikor hatalmas vihar tör ki a tengeren, ezáltal a szárazföldtől kilométerekre elhelyezkedő apró szigeten is. A vihar megrongálja a világítótornyot is, aminek hatására az húsz percre elsötétül. Érezzük a feszültséget a főszereplőkben, akik mindent megtesznek, hogy minél hamarabb helyreállítsák a torony fényét, hiszen egyedül az mutat irányt az esetleg tengeren lévő hajósoknak, akik nélküle könnyen zátonyra futhatnak. A sötétben persze nincs mit tenni, csak másnap reggel mérik fel az okozott károkat, amik igencsak jelentősek. A sziget úgy néz ki, akár egy madártemető, mintha csak egy új bibliai csapás érte volna, de nem ez minden. A sziget egyik sziklás hasadékában egy partra mosott csónakot találnak, mellette egy lezárt ládikóval és egy látszólag halott férfival. A bonyodalmak pedig innentől veszik csak igazán kezdetüket.

A legnagyobb kérdés az lesz, mi lehet a ládában? Mondhatnánk, hogy jó eséllyel az égvilágon semmi, de akkor nem lenne sem rejtély, sem film, sem három eltűnt világítótorony őr. Mi a helyzet azonban, ha kincset rejt a kis faláda? Úgy hőseinknek már nemcsak a skót tenger fagyos hullámaival kell szembenézniük, vagy a láda tartalmáért érkező martalócokkal, hanem bizony saját magukkal is. Mire képes az ember, ha egy kis pénzt sejt mögötte? Jobb kérdés, hogy mire képes, ha egy vagyont!

Az eltűnteket érdemes megnéznie mindenkinek, aki bírja gyomorral a nyomasztó thrillereket és a vért, de semmiképp ne látványfilmre számítsunk, ez a film bizony a csupasz valóságot mutatja be némi pszichológiával és az emberi természet visszásságaival átszőve.

Neked ajánlom még: