Európán belül először Budapesten mutatkozott be a Pandora kiállítás, ami nemcsak hangulatos és látványos keretek között kalauzolja végig a látogatót az Andrássy Élményközpont szobáin, hanem interaktív módot is nyújt arra, hogy megismerjük az Avatar különös világát. A rendező 2009-ben bemutatott gigászi produkciójáról még a kiállítás szervezői is elismerték, sztoriban nem tették ugyan oda magukat a készítők, az általuk kreált új világ és az akkoriban rohamos fejlődésnek indult CGI effektek mindenkit meggyőztek. Az Avatar három Oscarral, két Golden Globe-bal és még vagy tíz másik díjjal a zsebében térhetett nyugovóra közel egy évtizedig, mire végre elkezdtek dolgozni a folytatásán és már csak alig két évet kell várnunk rá, hogy láthassuk is, mit hoztak ki a második részből.

A Cameron, a vizuális effektes és a díszletkészítő csapat által megálmodott Pandora legalább biztos, hogy még lélegzetelállítóbb lesz. A Na'vik által benépesített, szokatlan élővilággal rendelkező bolygóra most mi is beléphetünk, legalábbis május 31-ig Budapesten az Avatar: Discover Pandora nevű kiállítás keretében.

A kiállításon többek között életnagyságban csodálhatjuk meg a Pandora élővilágát képző állatokat és növényeket, melyek a legapróbb részletekig igyekeznek tükrözni a filmben látottakat. Végigsétálni egy "kitömött" állatokkal és műanyag növényekkel teli termen azonban nem lenne túl fantasztikus, a kiállítás így bővelkedik interaktív elemekben is. 

Rögtön a bejáratnál mindenkinek adtak is egy kis belépőkártyát, amin regisztrálni lehetett a kiállítás rendszerébe és, aminek a segítségével később az interaktív kiállítási darabokat is használni lehetett. Ezen szerepelt a keresztnevünk, hogy kik lennénk, ha Pandorára látogatnánk és mivel foglalkoznánk, sőt, egy ponton még a saját avatárunkat is megcsinálhattuk. 

Ezek mellett néhány kiállítási tárgyat még meg is tapizhattunk, ami általában azért nem jellemző, sőt, egy-egy mozgásérzékelős kamera segítségével azt is kideríthettük, milyen jövőt tartogat nekünk Eywa, a Na'vik szent fája és repülhettünk ikrannal is. Ha nem is a hátán, de mozdulatainknak megfelelően irányíthattuk, sőt, meg is tervezhettük a kinézetüket, habár nem egy lépésben.

Az első negyed órában csak csodálkoztam mindenen, aztán, ahogy egyre beljebb hatoltunk Pandora vad világába, elfelejtettem, hogy rég elmúltam már tizennyolc is és úgy játszottam végig mindent, amit lehetett, akár egy gyerek. Ezzel pedig nemcsak én voltam így, sokan voltak nálam idősebbek is, akik hozzám hasonlóan megnyomkodtak, megszagoltak és megfogdostak mindent, amit lehetett. Szóval, ha van úgy egy fölös órád és esetleg hozzám hasonlóan imádtad az Avatárt, akkor nem érdemes kihagyni, de mindenképp legalább másodmagaddal menj, úgy sokkal mókásabb, ráadásul lesz, aki fotóz, miközben hülyéskedsz és hidd el, ezt az élményt tuti meg akarod majd örökíteni!